SZITE megoldási javaslat

1	ELÕZMÉNYEK
2	A VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA
2.1	Elvárások, közvélemény-kutatás
2.2	A közvélemény-kutatások eredménye
2.3	A megoldással szembeni elvárások
2.4	A megoldási javaslatok ismertetése
2.4.1	A Lisicky féle javaslat
2.4.2	Ökoplan féle javaslat
2.4.3	A SZITE javaslat
3	A MEGOLDÁSI JAVASLAT (SZITE) ISMERTETÉSE
3.1	A beavatkozások ismertetése
3.1.1	Szabályozható fenékküszöbök
3.1.2	A mellékágak összenyitása fõmederrel
3.1.3	Árvízlevezetõ sávok
3.1.4	Zátonyok letisztítása, lemélyítése
3.1.5	Feleslegessé váló mûvek elbontása, visszabontása
3.2	Az üzemeltetés és annak várható hatásai
3.2.1	Vízhozamok, vízszintek, vízkormányzás
3.2.2	Átjárhatóság
3.2.3	Medermorfológia
3.2.4	Talajvizek alakulása
3.2.5	Védett területek átmentése
3.2.6	Idegenforgalom
3.3	A megvalósítás menete
4	AZ IDÕKÖZBEN FELVETETT EGYÉB JAVASLATOK RÖVID ÉRTÉKELÉSE
4.1	A vízhozam megosztás megváltoztatása
4.2	A mederpart betolása a fõmederbe
4.3	A meder feltöltése
5	SZITE ÁLLÁSFOGLALÁSAKÖVETKEZTETÉS
6	KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
7	MELLÉKLETEK
7.1	A tervezett fenékküszöbök jellemzõ felvízszintjei
7.2	Fenékküszöb tájékozató méretei az 1834,2 fkm-ben
7.3	Fenékküszöb tájékoztató méretei az 1826,2 fkm-ben
7.4	Fenékküszöb tájékozató méretei az 1814,9 fkm-ben
7.5	Áttekintõ helyszínrajz a Szigetköz felsõ szakaszán
7.6	Áttekintõ helyszínrajz a Szigetköz alsó szakaszán

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz-Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára

1    Elõzmények

A Bõs-Nagymarosi Vízrendszer leállítása (1989), valamint a Duna elterelése (1992) a Szigetköz térségét érintette a leghátrányosabban. Több mûszakilag megalapozatlan meg-oldási kísérlet kudarca után (a Mosoni-Duna vízhozamának átterelése, szivattyúzás a fõ-mederbõl a mellékágrendszerbe) 1995-ben a magyar fél egy a Duna közös fõmedrébe épí-tett fenékküszöbbel tudta stabilizálni a magyar oldali mellékágrendszer pillanatnyi állapo-tát. Ehhez a kormánybiztosi irodák és a Magyar- Szlovák Határvízi Bizottság elõkészítése után a szlovák fél is hozzájárult, és az ideiglenes vízmegosztásban is megállapodás tör-tént. Ezzel sikerült a természetvédelmileg értékes magyar oldali hullámtér állapotát stabi-lizálni. A beavatkozás eredményes volt, a helyi lakosság általános támogatását élvezi.
A szlovák és a magyar fél önállóan alakította ki vízpótlását, így három elszeparált víztér alakult ki, ahol a középen folyó Duna vízszintje lényegesen alacsonyabb a kétoldali hul-lámterek vízszintjeinél. A két mellékágrendszer végleges rehabilitációja érdekében az elmúlt 13 évben gyakorlatilag semmi nem történt. A vízlépcsõvita mentén kialakult érde-kek és érdekellentétek ahhoz vezettek, hogy évente közel fél milliárd forintot költöttek a magyar kormányok különféle kutatásokra. Bizton kijelenthetõ, hogy a kutatások nagy része felesleges, és nem illeszkedik, nem felel meg a nemzetközi normáknak. Nem sok szakterület van, ahol ilyen összeget fordítanak kutatásra úgy, hogy ennek érdemi eredmé-nye nincs.  Megítélésünk szerint ennek sajnálatos módon politikai okai vannak, ami vi-szont lehetõvé teszi olyan érdekcsoportok megfinanszírozását, amelyek a helyi vélemé-nyeket, a szubszidiaritás elvét figyelmen kívül hagyják, éppen a természetvédelemre és a környezetvédelemre hivatkozva.
A kutatások mellett több rehabilitációs változat is született 1995 óta. Ezek közül ténylege-sen, mûszakilag értékelhetõ és megfelelõ minõségben kidolgozott változat csak az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezébõl került ki. Ez a változat konkrét szinteket, mérete-ket, vízhozamokat tartalmazott és gyakorlatilag vízjogi engedélyes terv szintig kidolgo-zásra került. A többi, a mindenkori politika által preferált változat általában csak elméleti szinten fogalmazódott meg, így a legtöbb kérdésre nem is tud pontos választ adni. A kutatások eredménytelensége, és az elméleti megoldási változatok nem eredményeztek konk-rét megoldásokat. csak további elméleteket és kutatásokat generáltak az adófizetõk pén-zébõl és a helyben élõk egyre növekvõ elégedetlenségére.

A kialakult helyzetet megelégelve döntött úgy a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány (MKK), Mosonmagyaróvár város önkormányzatának felhatalmazásával, hogy egy olyan konkrét megoldást dolgoz ki, amely modellkísérletekkel ellenõrizhetõ és mûszakilag helytálló. Az MKK alapcéljai közé tartozik a Szigetközi-(Csallóközi) Nemzeti Park létrehozása. Ennek tanulmánytervét korábban elkészítette és feltárta azokat a termé-szetvédelmi érdekeket, melyek mentén a rehabilitációt végre kell hajtani. A vizsgálatot egy sikeres INTERREG pályázat tette lehetõvé. Ennek keretében egy szlovák megoldási javaslatot, a pillanatnyi szlovák-magyar tárgyalásokon preferált megoldást és egy helyi a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SZITE) által javasolt megoldást vetett össze és azokat fizikai és digitális modellekkel egyaránt ellenõrizte.

2    A vizsgálatok lefolytatása

2.1    Elvárások, közvélemény-kutatás

A megoldási javaslat kialakításánál a közalapítvány összegyûjtötte azokat a hangsúlyos elvárásokat, amelyeket a megoldásnak ki kell elégíteni. Ezen felül igen részletes közvé-lemény kutatást végzett el. Ennek nagy jelentõséget tulajdonított, mert a korábbi közvé-lemény kutatások jellemzõen úgy történtek, hogy egy megbízott, általában nem helyi cég pár nap alatt lerohanta a Szigetközt és ebbõl évekre vonatkozó következtetéseket vont le. Az MKK részletes tájékoztatást tartott minden faluban, és falugyûlések keretében készí-tett riportokat az elvárásokról. Ez alapozta meg a megoldási javaslatokat.

2.2    A közvélemény-kutatások eredménye

A közvélemény kutatások során a helyi lakosság elsõsorban azt az igényét fogalmazta meg, hogy végleges megoldást akar, mert a jelenlegi bizonytalan helyzet nem teszi lehe-tõvé a hosszú távú fejlesztések megvalósítását.
Állást foglalt amellett, hogy szeretné átmenteni a terület ökológiai értékeit, és a hullámté-ren elsõsorban az ökoturizmus kialakulását támogatja, szemben azokkal az elképzelések-kel, melyek a jachtforgalmat, illetve a nagyteljesítményû motorcsónakok forgalmát ott engedélyeznék.

2.3    A megoldással szembeni elvárások
A MKK összegyûjtötte azokat az elsõsorban vízgazdálkodás irányába jelentkezõ elvárá-sokat, amelyeket a javasolt megoldásnak meg kell válaszolni. Ezek a teljesség igénye nél-kül az alábbiak:
•    A természetes vízjárás, vízdinamika megvalósítása, beleértve az idõszakos elárasztást
•    Az árvizek biztonságos levezetése
•    A három vízrendszer átjárhatóságának megoldása
•    A hordalékkérdések kezelése
•    Talajvízállapotok rendezése
•    Az idegenforgalmi igények kielégítése
•    A legkisebb zavartság a területen a kivitelezés során

2.4    A megoldási javaslatok ismertetése

A vizsgálatok és modellezések 3 megoldási javaslatra terjedtek ki.
 
2.4.1    A Lisicky féle javaslat

A szlovák fél részérõl érkezett javaslat a Duna fõmedrét több helyen áttöltötte volna, és magán az áttöltésen belül alakított volna ki olyan medreket, amelyeken keresztül a két mellékágrendszer összekötése lehetõvé válik. A kapott javaslat meglehetõsen kidolgozat-lan volt, ezért csak alapelemei kerültek vizsgálat alá.
Jellemzõ elõnye: A mellékágrendszerben a betáplált vízhozamtól függõen megvalósítha-tó a dinamikus vízjárás a rendelkezésre álló vízkészlettel, megfelelõ vízszinteken
Jellemzõ hátránya: Az árvízen kívüli idõszakban a fõmederbõl egy kaszkád rendszerû tórendszert alakított volna ki, és jelentõs mértékben csökkenti az árvízlevezetõ képessé-get.
    
 
2.4.2    Ökoplan féle javaslat

Az ún. Rácz féle javaslat egy új fõmedret alakított volna ki, leanderezve a két mellékág-rendszer területén.

Jellemzõ elõnye:
A vízrendszerek között megvalósul a kereszt és hosszirányú átjárhatóság

Jellemzõ hátrányai:
A vízszintek dinamizmusa (természetközeli vízjárás) csak kis mértékben alakul ki az ere-deti fõmedret lezáró széles fenékküszöbök miatt
Kisebb mértékben, de romlik az árvízlevezetés.
Kisebb mértékben duzzasztott bögék alakulnak ki az elzáró fenékküszöbök felett.
Túlságosan megnyitja a mellékágakat a nemkívánatos motoros túrizmus elõtt.
Az új nyomvonal sok védett terület feláldozásával jár.


 
 
2.4.3    A SZITE javaslat
A javaslat három szabályozószerkezettel, hajózsilippel, hallépcsõvel ellátott fenékküszöb beépítését javasolta. Az árvízlevezetés javítása érdekében a nyitható fenékküszöbökön kívül az természetközeli gyep-legelõ területek kialakítását javasolta a kritikus árvízleve-zetõ sávokban
Jellemzõ elõnye:
Rugalmas vízkormányzás, fejleszthetõ átjárható hossz- és keresztirányban, elkülöníti a motoros és az ökoturizmust, a jelentõs beavatkozások a fõmeder mentén kis zavarással elvégezhetõk
Jellemzõ hátránya:
Kisebb mértékben duzzasztott bögék alakulnak ki az elzáró fenékküszöbök felett.

 

3    A megoldási javaslat (SZITE) ismertetése

Az MKK a lefolytatott fizikai kisminta modellek, valamint az elvégzett egydimenziós hidraulikai modellezés eredményei alapján a SZITE változatát fogadta el, úgy, hogy a másik két megoldás egyes elemeit is integrálta a javaslatba. Meg kell jegyezni, hogy a Lisicky és a Rácz féle modell mûszaki pontossága a modellezéshez nem volt elegendõ, ezért azokat a szakemberek a helyszínen közösen határozták meg. A megoldási javaslat-részletei megtalálhatók a www.szigetkozosen.hu honlapon.

 

A javasolt megoldást teljes jogú döntéssel támogatta és elfogadásra ajánlja a MKK, a SZITE, Mosonmagyaróvár Önkormányzata és a „Szigetköz – Felsõ-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács.

3.1    A beavatkozások ismertetése

3.1.1    Szabályozható fenékküszöbök

A vizsgálatok úgy ítélték meg, hogy a már meglévõ fenékküszöb (Dunakiliti térségében) jól mûködik, és elegendõ árvízvédelmi kapacitással bír. A tapasztalatok szerint a nyitható fenékküszöbök elve bevált, és ezt a módszert kell a továbbiakban is alkalmazni. Nagy elõnye a többi megoldással szemben, hogy a rendszer rugalmasságát növeli akár a víz-szintek, akár a vízhozamok tekintetében. És lényegesen nagyobb az árvízi áteresztõ kapa-citása is. A megoldás 3 további fenékküszöbbel javasolja az elhagyott fõmeder vízszintje-inek megemelését, amely lehetõvé teszi, hogy azokon a pontokon, ahol a mellékágrend-szerben és a fõmederben közel azonos vízszintek alakulnak ki, összenyitásra kerüljön. (Lásd mellékletek)

Hajózsilip (10 m széles): Lehetõvé teszi a jacht és egyéb turisztikai célú vízi forgalom biztonságos átjutását a fe-nékküszöbnél kialakuló vízszintkülönbségen. Részt vesz az árvízlevezetésben Szabályozó mû (3x24 m széles): Lehetõvé teszi a kisebb vízhozam esetén is a szükséges vízszintek kialakulását, a természetközeli (dinamikus) vízjárás biztosítását a mellékágrendszerben. Jelentõs szerepe van az árvízlevezetésben. Fenékküszöb: A felvízszint megemelésével lehetõvé teszi a vízrendszerek összekapcsolását, részben részt vesz az árvízlevezetésben. Hallépcsõ: A mellékágrendszerek mellett a fõmederben is lehetõvé teszi az élõlények számára a hosszirányú átjárhatóságot.

A fõmederben lévõ szabályozó nyílásokkal, hasonlóan a már üzemelõ dunakiliti fenékkü-szöb és duzzasztómû rendszeréhez, akár naponta is követhetõ a természetes vízjárás a víz-rendszerben, a rendelkezésre álló vízmennyiséggel is. A fenékküszöb kõmû része közében hallépcsõszerûen kerül kialakításra, a már üzemelõ fenékküszöb mért tapasztalatai alap-ján. A mû tartalmaz egy 10 m széles hajózsilipet is, ami lehetõvé teszi a fõmederben a jacht és motoros forgalom áthaladását. A fenékküszöböknél, hangsúlyozottan a természet közeli vízjárás biztosítása mellett, korlátokkal lehetõvé válik megújuló vízenergia terme-lése is, amelynek bevételébõl a természetes területek fenntartási költségei biztosíthatók.

3.1.2    A mellékágak összenyitása fõmederrel

Valamennyi javaslat legfõbb célja, hogy helyreálljon az elkülönült vízterek ökológiai egysége. Ezt a korábban hajózási célból épült vezetõmûvek átvágása, illetve a Duna elte-relése miatt épült mederáttöltések megnyitása teszi lehetõvé azokon a pontokon, ahol a fenékküszöbök által megemelt vízszint és a mellékágrendszerek kívánatos vízszintjei kö-zel megegyeznek. A megnyitások mérete, milyensége elsõsorban üzemelési kérdés. Ter-mészetvédelmi szempontból a minél szélesebb, a medernagyságnak megfelelõ megnyitá-sok a kedvezõek, de ezt a hidrodinamikai célok esetenként korlátozhatják.

3.1.3    Árvízlevezetõ sávok

A számítások szerint a fenékküszöbben elhelyezett nyitható szerkezetek ugyan nagyobb vízhozamok áteresztését teszik lehetõvé a fõmederbe, de így is részlegesen korlátozzák az árvízlevezetést a nyílt mederhez képest. Ugyanakkor a nagyvízi meder állapota is sokat romlott, vagyis a biztonságos árvízlevezetéshez egyéb beavatkozások is szükségessé vál-tak. Az SZITE a kritikus sávokban olyan természetközeli gyep-legelõ gazdálkodást java-sol, melyeket az erre a célra támogatott állatállománnyal tisztán lehet tartani, lehetõséget adva arra, hogy az árvizek alacsonyabb szinten vonuljanak le. Régen meghatározó volt az ártéri legeltetés, ennek a hagyománynak a célszerû felelevenítésére ad lehetõséget a meg-oldási javaslat.
 


3.1.4    Zátonyok letisztítása, lemélyítése

A Duna elterelése óta a meder zátonyaira már erdõk nõttek, melyek komolyproblémát jelentenek az árvízlevezetésben. A fõmeder vízszintjeinek megemelésével a növényzet nagyobb része víz alá kerülne, ami kedvezõtlen vízminõségi folyamatok elindulásához vezetne. Ezért indokolt a növényzet eltávolítása, illetve az árvízi levonulást akadályozó zátonyok részleges elbontása.
3.1.5    Feleslegessé váló mûvek elbontása, visszabontása
A korábbi célok kiszolgálás érdekében (pl. hajózás) számtalan olyan szabályozó mû (sar-kantyú, vezetõmû, stb.) melyek szerepe a javaslattal megszûnik, és anyaguk felhasználha-tóvá válik a javaslat megvalósításánál. Ez lehetõvé teszi például a fõmeder jelentõs része mentén a partok visszaalakítását, renaturalizálását.

3.2    Az üzemeltetés és annak várható hatásai

3.2.1    Vízhozamok, vízszintek, vízkormányzás

A rendszer alapelve, hogy a fõmeder alapvetõen kiszolgálja az értékes természeti terüle-tekkel rendelkezõ mellékágrendszereket. Ez a vízhozamok tekintetében azt jelenti, hogy a fenékküszöbök lezárt táblaállásokkal, már viszonylag kis vízhozamok esetén is tudja biz-tosítani a mellékágrendszerek vízigényét. Ugyanakkor teljesen nyitott táblákkal a nagy árvizek biztonságos levezetésére is képes a járulékos beruházásokkal. Összességében ez viszonylagos függetlenséget jelent az érkezõ vízhozamoktól, amelyet a fõmeder képes kikompenzálni a mellékágrendszerek javára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos határok között az átlagosnál alacsonyabb vízhozam érkezés esetén a fõmederben keve-sebb, nagyobb vízhozamok esetén több víz ereszthetõ le közel azonos vízszintek mellett. Vagyis a vízellátásban adódó ingadozások kikompenzálhatók a mellékágrendszerek ter-mészetes vízjárásának biztosítása érdekében.
A rendszer másik nagy elõnye, hogy a szigetközben kialakult életterekhez szükséges víz-járást (természetes vízszintváltozását) az elõbb kifejtett viszonylagos függetlenséggel szé-les határok között, a téli kisvízszintektõl a tavaszi elárasztásig tudja biztosítani a jelenlegi vízátadási feltételek mellett is.
A rendszer elõnye továbbá, hogy abban az esetben, ha olyan megállapodás születik, hogy a szlovák fél többletvízhozamot ad át (pl. a fele vízhozam átadása), a rendszer ezt is tudja kezelni, amivel a fõmeder ökológiai potenciálja növelhetõ.

3.2.2    Átjárhatóság

A tervezés során kiemelt szempont volt a rendszer biológiai átjárhatóságának biztosítása. A vízszintek felemelése fenékküszöbökkel a hosszirányú átjárhatóságot rontja, de a ke-resztirányú átjárhatóságot javítja. A beavatkozás tervbe veszi a már megépített fenékkü-szöb tapasztalatai alapján, hogy az építendõ fenékküszöbök hallépcsõként is mûködjenek, részlegesen helyreállítva ezzel a hossz-irányú átjárhatóságot.
Nagyon fontos új eleme a rendszernek, hogy a vándorló halfajok számára lehetõvé tegyük a mellékágrendszerbe történõ bejutást. Ez a Bagaméri ág rehabilitációjával lehetséges. A Bagaméri ág végébe egy alacsony, hallépcsõszerûen kialakított fenékküszöb kerül, melyet úgy kell megtervezni, hogy jelentõs csalihatással bírjon a Duna Szap alatti szakaszán, és a vándorló halak egy részét a mellékágak felé terelje a Bõsi erõmû alvize helyett (ott ugyan-is nem tudnak továbbmenni). Összességében a megoldással megteremthetõ a három víz-rendszer ökológiai egysége.

3.2.3    Medermorfológia

A fõmeder kiszolgáló szerepe lehetõvé teszi, hogy a mellékágrendszerekbe viszonylag természetes hordalékfolyamatok alakuljanak ki. Érkezõ hordalékra a felsõ vízlépcsõk mi-att már nem lehet számítani (ezért következett be az 1970-es években a meder süllyedé-se), ezért elsõsorban az oldalirányú (laterális) erózió, köznyelven partszakadások kialakí-tását kell biztosítani. Ezt a mellékágrendszerek vízjárásával, vízsebességének kialakításá-val lehet elérni, ami a rugalmas vízkormányzással biztosítható. Szerencsés helyzet ebben a tekintetben, hogy a tározótó területe állami terület, és a laterális erózió, az ezzel járó medervándorlás nem okoz tulajdonjogi problémákat. Ez a folyamat már most is megfi-gyelhetõ.
A fõmeder kiszolgáló szerepébõl adódóan a korábbi erõsen változó jelleg nem biztosítha-tó. A görgetett hordalék hiányából adódó medersüllyedést viszont a fenékküszöbök a duz-zasztott szakaszokon megakadályozzák. Azokon a szakaszokon, ahol a vízvisszatartás nem érvényesül, lehetséges korlátozott erózió, sõt a mûködést nem zavaró oldalirányú erózió is. Összességében Duna meder helyzete stabilizálódik kiülepedésre a fenékküszö-bök elõtt számítani kell. A többi változattal szemben a megoldás nagy elõnye, hogy lehet-séges a fõmeder árvízi átöblítése a mélyküszöbû nyílások segítségével.
3.2.4    Talajvizek alakulása

A mentett oldali területek talajvízszint süllyedését a mellékágrendszerek, és a mentett ol-dali vízpótló rendszerek vízpótlása akadályozza meg a fõmeder leszívó hatása ellenében. A fõmedri vízszintek emelésével a talajvíz utánpótlás kiegészül a fõmeder betápláló hatá-sával is. A fõmederben, a fenékküszöbök feletti szakaszon számolni lehet a kolmatációs jelenségekkel, de ezt vélhetõen a lehetséges átöblítés kompenzálni tudja szemben a többi javaslat lehetõségeivel. A referencia idõszak dinamikus vízjárásának biztosításával (1950-60-as évek vízjárása) a talajvíz fluktuáció is közelít a referencia idõszak jellemzõ talajvíz-szintjeihez, különösen azért is, mert a fõmeder leszívó hatása nagyrészt megszûnik.
3.2.5    Védett területek átmentése
A megoldás kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a szükséges beavatkozások a legkeve-sebb zavarással történjenek. A területnek két jellemzõ mesterséges része van az ásott fõ-meder és az árvízvédelmi töltés. Ezeket a beavatkozás szempontjából három út köti össze, a dunakiliti, a dunaszigeti és a dunaremetei. Vagyis a jelentõs beavatkozások az természe-ti értékek peremén történnek, és ezek megközelítésére van kialakult úthálózat. Új medrek kialakítására, a kitermelt kavics elszállítására, ehhez megfelelõ, új nyomvonalú utak ki-alakításra a védett területek rovására tehát nincs szükség.
A másik területi beavatkozás az árvízvédelmi sávok kialakítása. Régebben a legelõk meg-határozó természeti értékei voltak s mellékágrendszereknek. Ezek helyreállítását irányoz-tuk elõ összekötve azzal a céllal, hogy a növényzettõl legeléssel tisztántartott sávok egy-ben segítsék az árvizek levonulását is. Ma ezeken a kijelölt területeken döntõen út, jégle-vezetõ sáv, vagy intenzív erdõgazdálkodás történik. Ezeknek az átalakítása növelheti a természetes terület mozaikosságát.

3.2.6    Idegenforgalom

A megoldási javaslat egyik erõssége, hogy a természeti értékekhez igazodva szeparálja az ökoturizmust és a természet nagyobb zavarását okozó vízi turizmust. Míg a jacht és egyéb motoros jármûvek számára a fõmederben biztosítja a közlekedést, addig az ökoturizmus számára a mellékágrendszerek töltések közeli részein javasolja a vízi közlekedést. Egy-egy ponton a motoros turizmus számára lehetõvé teszi a mellékágrendszerek megközelíté-sét is (pl. Rajka, Dunakiliti, Ásványráró). Ezzel a közvélemény kutatásokban megfogal-mazott igények kielégíthetõek.

3.3    A megvalósítás menete

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület felvállalta az általa kidolgozott mûszaki meg-oldás továbbvitelét. Az elvégzett hidraulikai vizsgálatok a célok elérhetõségét alátámasz-tották. Megítélésünk szerint a terv, szemben a többi változattal, kellõ mûszaki megalapo-zással rendelkezik ahhoz, hogy alapja legyen egy vízjogi engedélyes tervnek, és lehetõvé teszi, hogy a szlovák féllel konkrét mûszaki megoldásról, és ne általános elvekrõl folyja-nak a tárgyalások. Fontosnak ítéljük, hogy mûszakilag megalapozott tervekrõl, szakembe-rek folytassanak tárgyalásokat és õk készítsenek szakmailag megalapozott változatokat a döntéshozóknak. Ennek ma már megvannak a hivatalos csatornái azzal, hogy életbe lépett az Európai Unió Víz Keretirányelve, amely a szubszidiaritás szellemében a helyi és a természetvédelmi érdekeket egyaránt figyelembe kívánja venni a térség ökológiai poten-ciáljának helyreállítása érdekében.
A rehabilitáció megvalósítása érdekében javaslatunkat eljuttattuk a vízgyûjtõ-gazdálkodási terv elkészítéséért felelõs szervezetnek. Reálisnak látjuk és támogatan-dónak tartjuk, hogy javaslatunk a vízgyûjtõ-gazdálkodási terv intézkedési tervébe bekerüljön. Így az EU által elõírt menetrendnek megfelelõen, amely mind a magyar, mind a szlovák fél részére elõírja a jó ökológiai potenciál elérését, az elõírt üteme-zésnek megfelelõen 2015-ig a rehabilitáció megvalósulhat.
Megítélésünk szerint jelenleg ez fordítva történik felelõsség nélkül, általános elvekbõl, és politikai befolyás alapján, a helyiek érdekeit figyelmen kívül hagyva születnek félresike-rült elképzelések, melyek megvalósítását sem a helyiek, és szakmai meggyõzõdésbõl az eddigi tapasztalatok szerint a szakemberek sem kívánják.

4    Az idõközben felvetett egyéb javaslatok rövid értékelése

4.1    A vízhozam megosztás megváltoztatása

A javaslat szerint a Duna mindenkori vízhozamának felét adja át a szlovák fél a közös fõmederbe.
A javasolt megoldás esetén a Duna fõmedrében a vízszintek érdemben nem emelkednek. A vízhozam növekedésénél a meder felsõ tartományában lényegesen kisebb mértékben emelkednek a vízszintek. A kisebb vízszintemelkedés ugyan vélhetõen kis mértékben csökkenti a fõmeder leszívó hatását, de nem szünteti meg azt. Ezért az árvizek kivételével továbbra is egyirányúak maradnak a szivárgási irányok. Nem oldja meg a zátonyokon kialakuló növényzet árvízlevezetést csökkentõ hatását. Továbbra is elválasztott vízterek-ként funkcionálnak a mellékágrendszer és a fõmeder a különbözõ vízszintek miatt, a ke-resztirányú biológiai átjárás továbbra sem megoldott. Érdemi elõrelépést a jelenlegi álla-pothoz nem jelent.

4.2    A mederpart betolása a fõmederbe

Az elképzelés szerint a fõmeder oldalának anyagával beszûkítésre kerül a meder, ezáltal a kisebb vízhozamok is a referencia-idõszak középvízszintjei mellett vezethetõk le.
A számítások szerint a referencia idõszak vízszintjeit a mai meder cca. 2000-2500 m3/s vízhozam mellett tudja produkálni. Ez hozzávetõleg azt jelenti, hogy még fele vízhozam biztosítása esetén a meder morfológiája következtében legalább a meder 2/3-át be kell tölteni. Kisebb vízhozamoknál még többet. Ha figyelembe vesszük, hogy normál idõ-szakban legalább évente egyszer a nagyvízszinteket (nem árvíz és elárasztás) is biztosítani kell, akkor a partélet nem lehet a nagyvízszintek alá csökkenteni. Célszerûbb lenne azon-ban legalább az elárasztás szintjéig (+ biztonság min. 20 cm). Ez azt jelenti, hogy a helyi anyag csak e szint felett használható fel a meder mentén. A fennmaradó partél anyaga ezért nem elegendõ erre a célra, vagy igen nagy védett területek levágása és beszállítása válna szükségessé a védett területen. Ennél a megoldásnál tehát vagy a felvízi tartomány vízjárás dinamikája nem biztosítható, vagy nagy területeket kell lenyesni a védett részek-rõl is.
Üzemeltetés kapcsán felmerül az a probléma, hogy a fõmederbe hordalékhiányos vízho-zam érkezik, ezért csupán kavicsmederben intenzív meder és vízszintsüllyedésre kell számítani, amely további beavatkozásokat igényel.

4.3    A meder feltöltése

A javaslat az elõzõ megoldási javaslathoz hasonló azzal a különbséggel, hogy nem csak helyi, hanem esetlegesen egyéb anyagot is felhasznál a meder feltöltéséhez. A megoldás csak újabb anyagnyerõ helyek megnyitásával, és jelentõs mennyiség beszállításával, en-nek negatív vonzataival lehetséges. Újabb anyagnyerõ helyek megnyitása, ilyen mennyi-ségû szállítás, valamint a megoldás instabilitása (a medersüllyedés, itt is bekövetkezik), nem indokolja ennek a változatnak a megvalósítását.
 
5    SZITE állásfoglalása, következtetés

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület felajánlja ezt a tervet közvetlen hasznosí-tásra a magyar és a szlovák döntéshozóknak egyaránt. Elsõsorban a megoldás elvét tartjuk elfogadandónak részleteit közvetlen szlovák-magyar közös tárgyalások kere-tében kell meghatározni.
A Duna elterelése óta, 17 éve megoldatlan közös hullámterünk rehabilitációja. Ez idõ alatt a jogi ígéreteken és a látszatintézkedéseken kívül, az egyetlen fenékküszöb megépítését kivéve, érdemi intézkedés nem történt közös természeti értékünk éssze-rû rehabilitációja érdekében. 17 év után a Bõs-Nagymarosi tárgyalások lezárása még mindig beláthatatlan távlatokban van a sokadik környezeti hatástanulmány után is. Szükségesnek tartjuk, hogy a Bõs-Nagymarosi tárgyalásoktól függetlenül, kezdõdjön meg az önálló párbeszéd a leginkább károsult Szigetközi-Csallóközi mellékágrend-szer rehabilitációja ügyében!
A megoldás érdekében az alábbi határozati javaslat elfogadására kérjük az érintett szervezeteket:

Határozati javaslat:

…. megállapítja, hogy a Duna Szigetközi szakaszán halaszthatatlanná vált az érintett tele-pülések fejlesztési lehetõségeit meghatározó, a vízlépcsõépítés, és annak leállítása miatt 17 éve kedvezõtlen állapotba került fõmeder és mellékágrendszerek rehabilitációja.

…. támogatja a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület által benyújtott rehabilitációs javaslatot tekintettel arra, hogy szemben az eddigi javaslatok többségével mûszakilag kel-lõen megalapozott, képviseli a térség érdekeit és összhangban van a távlati térségfejlesz-tési elképzelésekkel.

 …. kezdeményezi, hogy a magyar kormány, az érintett önkormányzatokkal és civil szer-vezetekkel, a Duna Szigetközt és Csallóközt érintõ közös szakaszának rehabilitációjáról kezdjen önálló szakmai tárgyalásokat annak érdekében, hogy a Szap alatti dunaszakasz sorsa körül elhúzódó vita ne késleltesse tovább a térség rehabilitációját.

 
6    Köszönetnyilvánítás

A megoldási javaslat kidolgozásában több, a Szigetköz iránt elkötelezett szakember vett részt. Ők szívügyüknek tekintették a helyes megoldás megtalálását. A pályázat biztosítot-ta forrásoknak, és az ő önzetlen munkájuknak köszönhető, hogy ez a műszakilag megala-pozott és a helyiek érdekeit is előtérbe helyező megoldási javaslat létrejött.
Alexay Zoltán ökológia
Droppa György társadalmi igényelemzés
Fűzfa Zoltán természetvédelmem
Hujber Zoltán természetvédelem
Keserű Balázs halbiológus
Laczi Zsolt MKK elnök, pályázat
Láng István vízgazdálkodás
Láng Mercédesz fizikai és digitális folyóvízi modellezés
Dr. Ligetváry Ferenc tájgazdálkodás senior (javaslatok szakmai felülvizsgálata)
Limp Tibor erdész
+ Dr. Mikulas Lisicky szlovák javaslat kidolgozója
Dr. Nagy István vízgazdálkodás senior (javaslatok szakmai felülvizsgálata)
Németh Andrea önkormányzatok
Dr. Rácz Tamás Ökoplan – javaslat kidolgozója

Munkájukat, hozzáállásukat ezúton is külön köszönjük!

A SZITE képviseletében:  Dr. Tóásó Gyula

7.1 A tervezett fenékküszöbök jellemző felvízszintjei